Hozzátartozóknak

 
Kapcsolattartásra jogosult személyek:

A fiatalkorú a hozzátartozójával, szülői felügyeleti jogát gyakorló szülőjével, más törvényes képviselőjével jogosult kapcsolattartásra, ha nem merült fel kizáró ok a kapcsolattartás tekintetében.

Hozzátartozók:

    az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
    az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is),
    az örökbefogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
    a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
    a házastárs, az élettárs,
    a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére

A fiatalkorú a fentebb felsoroltakon kívül más személyekkel is tarthat kapcsolatot. Ilyen irányú kérelem esetén, amennyiben a kapcsolattartásra megjelölt személy az intézet részére visszaküldte a kapcsolattartási nyilatkozatot, az igazgató előzetesen beszerzi a rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyét.

A fiatalkorúnak a hozzátartozóján kívüli más személlyel való kapcsolattartása a növendék fejlődése, nevelése érdekében korlátozható, amiről az igazgató dönt. A látogatásból ki kell zárni azt, akivel a fiatalkorú kapcsolattartását a rendelkezési jogkör gyakorlója nem engedélyezte, illetve azt, akinek magatartása a fiatalkorú vagy az intézet biztonságát, rendjét veszélyezteti.

 
A kapcsolattartás általános rendje:

Kapcsolattartásra az intézet rendje szerint, látogatásra a javítóintézettel előre egyeztetett időpontban kerülhet sor.

A kapcsolattartás formái:

    levelezés,
    csomagküldés,
    telefonbeszélgetés,
    látogatás,
    családi konzultáció

A növendékügyi iroda a befogadáskor, ill. a nevelő az első nevelői foglalkozáson nyilatkoztatja a csoportjába fogadott előzetes letartóztatottat arról, hogy mely személyekkel kíván kapcsolatot tartani. A fiatalkorú által megnevezett személyek nevét és lakcímét, telefonszámát, valamint a rokonsági, egyéb kapcsolati fokot a kapcsolattartási nyilatkozaton rögzíti, nyilvántartásba veszi. A javítóintézet, az előzetes letartóztatás végrehajtása rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása céljából – a kapcsolattartóként megjelölt személy vagy törvényes képviselőjének hozzájárulásával – nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fiatalkorú kapcsolatot tart fenn.

A kapcsolattartás engedélyeztetési folyamatában a csoport nevelője és a növendékügyi iroda munkatársa minden esetben köteles ellenőrizni, hogy a fiatalkorú kapcsolattartása engedélyezett-e megjelölt személlyel.

 
Levelezés

Az általános levelezés a kapcsolattartók által küldött vagy a letéti pénzből vásárolt bélyeggel ellátott borítékkal történik.

A fiatalkorú büntető ügyével kapcsolatos valamennyi beadványát az erre illetékes szerveknek hivatalból, az intézmény továbbítja.

Az előzetes letartóztatott az engedélyezett személyekkel, korlátlan gyakorisággal és terjedelemben levelezhet. A levelezés biztonsági okokból szúrópróbaszerűen ellenőrizhető.

Az ellenőrzés célja annak megakadályozása, hogy a fiatalkorú a biztonságát vagy az intézmény biztonságos működését sértő vagy veszélyeztető eszközhöz, információhoz jusson vagy azt továbbíthassa, illetve a büntetőeljárás eredményességét negatívan befolyásoló információt cserélhessen a kapcsolattartó személlyel. Az ilyen levél továbbításának, ill. kézbesítésének megtagadását a fiatalkorúval közölni kell.

A fiatalkorúnak a hatóságokkal, továbbá a jogszabályok által az emberi, állampolgári, valamint nemzeti és kisebbségi jogok védelmére feljogosított szervezetekkel és a védővel való levelezése nem ellenőrizhető. Ha gyanú merül fel arra nézve, hogy a fiatalkorú részére érkező levelek nem a feladóként feltüntetett hatóságtól, szervezettől vagy a védőtől származnak, a levelet a fiatalkorú jelenlétében kell felbontani, és arról jegyzőkönyvet kell felvenni.

 
Csomagküldés

Minden előzetes letartóztatott növendék az engedélyezett kapcsolattartói nyilvántartásban szereplő személytől csomagot kaphat.

A fiatalkorú csomagot postai úton, látogatási időn kívüli személyes leadással, illetve látogatáskor kaphat. A fiatalkorú részére legfeljebb havi két alkalommal küldhetnek, vagy adhatnak át csomagot az intézetben. A csomag súlya alkalmanként nem haladhatja meg az 5 kg-ot. A csomagot a fiatalkorú és nevelője jelenlétében kell felbontani és tartalmát ellenőrizni.

Az intézetbe érkezett vagy az intézetből visszaküldött csomagokról nyilvántartást kell vezetni.

Az intézet nem vesz át továbbításra, illetve kézbesítésre olyan postai csomagot, amelyen a feladó neve és címe nincs feltüntetve. Az érkező csomagokat a portaszolgálatos rendész veszi át. Az intézetbe csak átvizsgált, a biztonsági szabályoknak és a csomagokra érvényben lévő tartalmi előírásoknak megfelelő csomag kerülhet be.

A rendészet a csomag átvizsgálásáról, tartalmáról, átvételéről jegyzéket készít, melyet az átadó és átvevő aláírásával hitelesít. A csomag átvételét a fiatalkorú előzetes letartóztatott aláírásával igazolja. Az át nem vehető tételeket a rendészet elzárja, nyilvántartja, látogatáskor a hozzátartozó részére kiadja. Az így át nem vett, romlandó vagy sérült, egyéb okból nem tárolható termékeket az igazgató felé történő jelzést követően, engedély alapján meg kell semmisíteni.

A fiatalkorú részére érkező pénzküldemény kezelésére a letéti szabályok érvényesek.

A fiatalkorú írásos kérelme alapján, – amennyiben a kérelmét a nevelője és a nevelési szakmai vezető is támogatja – az intézet igazgatója vagy helyettese engedélyezheti a fiatalkorú számára személyes tárgyak behozatalát, ill. hozzátartozók részére készített ajándékok kiadását.

A fiatalkorú tárgyalásról szabadítása esetén, amennyiben a letétjében elhelyezett személyes dolgaiért nem jelenik meg, úgy azokat az intézet csomagban megküldi a fiatalkorú címére. A postai költség a fiatalkorú letéti pénzéből, munkajutalmából kerül levonásra.

 
Telefonbeszélgetés

Az intézet rendje szerint az előzetesen letartóztatott fiatalkorú telefont nem tarthat magánál, hívást nem fogadhat.

Telefonbeszélgetést a fiatalkorúak saját költségükre folytathatnak heti két alkalommal, összesen tíz perc időtartamban, regisztrálást és engedélyezést követően, nevelői ellenőrzés mellett, – azokkal a hozzátartozókkal illetve azzal a személlyel, akivel a kapcsolattartás már engedélyezésre került, és abban a telefonszám rögzítve van. A telefonálás naponta 13-20 óra közötti időszakban, az intézmény által kijelölt telefonon keresztül történhet.

A kívánt számok tárcsázását a nevelő hajtja végre. A lehetőségekhez mérten azonosítja a hívott felet és ellenőrzi a beszélgetés folyamatát. A növendék a készülék külső hallgatóját a nevelői engedélyt követően emelheti fel. A telefonbeszélgetés biztonsági okokból megszakítható. A telefonos kapcsolattartásról a nevelő nyilvántartást vezet.

Ellenőrzés nélkül folytathat a fiatalkorú telefonbeszélgetést ügyvédjével, az egyház képviselőjével, emberi, kisebbségi jogok képviselőjével, de a telefonhívás kezdeményezése ez esetben is ugyanúgy történik, mint egyéb hívás kezdeményezésekor.

Az igazgató a fiatalkorú kérelmére, méltánylást érdemlő esetben további telefonálási lehetőséget is engedélyezhet.

 
A látogatás rendje

A fiatalkorú kéthetente 30 perc időtartamban kapcsolattartóival felügyelet mellett, látogatás keretében találkozhat.

A látogató fogadása az erre kijelölt helyiségben, asztal mellett ülve, rendész vagy egyéb, az ügyeletes vezető által kijelölt munkatárs jelenlétében, folyamatos felügyelet mellett történik.

A fiatalkorú látogatója látogatási engedély alapján léphet be az intézetbe, az engedélyben meghatározott időpontban. A látogatás megkezdéséhez fényképes, a látogató személyének hivatalos azonosítására alkalmas igazolvány/okmány és a látogatási engedély szükséges. A látogatási engedély másra nem ruházható át.

A látogatási időben a fiatalkorú maximum négy személyt fogadhat, akik közül a látogató helyiségben egy időben összesen:

    maximum 2 fő felnőtt, vagy
    2 fő felnőtt + 2 fő hat év alatti gyermek, vagy
    2 fő felnőtt + 1 fő hat és tizennyolc év között fiatalkorú tartózkodhat.

A látogatás időtartama a látogatási engedélyen kerül feltüntetésre, amely alkalmanként 30 percnél nem rövidebb idő.

A látogatási idő a fiatalkorú kérelmére, az igazgató vagy helyettese engedélyével, rendkívül indokolt esetben 30 perccel meghosszabbítható. Ez vonatkozik a rendkívüli látogatás engedélyezésére is. Ha olyan személy érkezik az egyeztetett időpontban látogatási céllal, akinek neve az értesítésen nem szerepel, de a fiatalkorú kapcsolattartói között nyilvántartott, az ügyeletes vezető a növendék kérelme alapján engedélyezheti a látogatást.

A látogatás során a fiatalkorú, a látogató által hozott, ellenőrzött élelmiszert fogyaszthat. A látogatás ideje alatt csak az intézetben vásárolt, illetve az intézet által biztosított ital fogyasztható.

Közvetlenül a fiatalkorú részére, semmi nem adható át. A fiatalkorú a látogatójának ajándékot vagy más tárgyat időben beszerzett és jóváhagyott írásos engedély alapján, a látogatás felügyeletét ellátó rendész jelenlétében adhat át. A fiatalkorú kérelmét a csoport nevelőjének és a nevelési szakmai vezetőnek egyaránt támogatnia kell, amelyet az aláírásaikkal is megerősítenek. Ezt követően a kérelmet engedélyezésre be kell adni a titkárságra. Az engedélyezést követően, a kérelem visszakerül a növendékhez, aki ezt a látogatás időpontjában bemutatja és átadja a látogatást felügyelő rendésznek.

Az intézetbe belépő személy köteles betartani az intézet rendjére, a Házirendre és a fogva tartás biztonságára vonatkozó előírásokat (ezekről a látogatás megkezdésekor tájékoztatást kap a rendészettől). Amennyiben az előzetesen letartóztatott fiatalkorú vagy a látogatója megsérti a látogatás rendjét, úgy a látogatás félbeszakítására, illetve, ha a szabályszegést figyelmeztetés ellenére sem hagyják abba, a látogatás megszakítására kerülhet sor, amely iránt a rendész köteles intézkedni Az intézkedésről jegyzőkönyv készül.

 
Családi konzultáció

    A fiatalkorú vagy a törvényes képviselő kérelmére, az igazgató/igazgató-helyettes engedélyével, háromhavonta családi konzultáción vehet részt, amely a javítóintézetben megvalósuló kötetlen kapcsolattartási forma. A családi konzultáción elsősorban a szülő, törvényes képviselő és közvetlen hozzátartozó vehet részt, kivéve, ha a bíróság, vagy a gyámhatóság a kapcsolattartási jogot korlátozta vagy megvonta.
    A fiatalkorú vagy a törvényes képviselő kérelmére, az igazgató engedélyével családterápiás foglalkozáson vehet részt. A családterápiás foglalkozáson nem vehet részt a szülő, ha kapcsolattartásra nem jogosult. A családterápiás foglalkozások számát a terápiás szükségletek
    határozzák meg.
    A családi konzultáció és a családterápiás foglalkozás nem minősül látogatófogadásnak, továbbá az a fiatalkorúak között is engedélyezhető.

 
Eljárás a hozzátartozó betegsége, elhalálozása esetén

A fiatalkorú kérelmére, a hozzátartozója súlyos betegsége vagy halála esetén a rendelkezési jogkör gyakorlója engedélyezheti a fiatalkorú számára, hogy felügyelettel meglátogassa súlyosan beteg hozzátartozóját, illetve részt vegyen hozzátartozója temetésén. Ilyen esetben az intézet megkeresi az intézet székhelye szerint illetékes rendőri szervet a fiatalkorú kísérése érdekében.

Amennyiben a fiatalkorú kéri, hogy az intézet munkatársa személyes jelenlétével segítse, támogassa őt a fentebbi eset kapcsán, úgy az intézet gondoskodik a munkatárs személyes jelenlétéről.

A fiatalkorúnak a kérelme előterjesztéséhez be kell szereznie a kérelmét megalapozó dokumentumokat.

    A hozzátartozó súlyos betegsége esetén igazolnia kell a hozzátartozó állapotát, valamint a kérelmében meg kell jelölnie a beteg tartózkodási helyét.
    A hozzátartozó elhalálozása esetén a Halotti Anyakönyvi kivonatot kell bemutatni az intézet részére, továbbá a rendőri kiszállítás intézése érdekében a temetés pontos helyét és időpontját.

A fiatalkorú az ügyei intézéséhez segítséget kérhet a nevelőitől, a növendékügyi irodától, valamint az intézet vezetőitől.